Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb néven.
A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.
Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.
A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.
A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görög katolikus, 289 református volt.
Nevezetességei
- Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
- Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával.
Híres selyebiek
Itt születtek:
- 1920-ban Seres János festő és grafikus. Az egri tanárképző főiskolán tanított, Miskolcon hunyt el 2004-ben.
- 1961-ben Számadó László matematikatanár, tankönyvíró. Az Árpád Gimnázium tanára.
